A népesség öregedésének felgyorsulásával a csonttal{0}}összefüggő betegségek egyre gyakoribbak. A biomedicina területén a titánt és ötvözeteit széles körben használják emberi csontszövet helyreállítására és cseréjére, olyan előnyeik miatt, mint a jó biokompatibilitás, a nagy fajlagos szilárdság, a kedvező rugalmassági modulus, a szívósság, az emberi csont általi nem-elutasítás és a kiváló korrózióállóság. A titánötvözetek felülete azonban a levegőben könnyen oxidálódik, és biológiailag inert oxidréteg keletkezik, ami csökkenti a csontsejtek tapadási sebességét a bevonat felületén, meghosszabbítja a csontszövet helyreállítási ciklusát, és akár az implantátum meghibásodásához is vezethet. A probléma megoldásának leghatékonyabb módja a titánötvözetek felületkezelése, így jó biokompatibilitású kompozit bevonatokat készítünk.
Szóbeli szempont.
A titán és a titánötvözetek jelenleg fontos anyagválasztások a fogászati implantátumok helyreállításához. Gyenge súrlódási teljesítményük és alacsony felületi bioaktivitásuk miatt azonban az emberi szervezetbe történő közvetlen beültetésük káros hatásokat okozhat. A titánötvözetek felületének módosítása a csontnövekedés, az osseointegráció és a fertőzésekkel szembeni rezisztencia elősegítése érdekében bevonat kialakítása érdekében nagy kutatási érték, és jelentősen javíthatja ezt a helyzetet. Jelenleg némi előrelépés történt a titánötvözet felületek mikro-ívoxidációja és antibakteriális makromolekulákkal való bevonása terén. Hosszú távú szisztematikus klinikai vizsgálatok szerint a fogászati implantátumok túlélési és sikerességi aránya 10 év felett meghaladja a 95%-ot. A titánötvözetből készült fogszabályzók kiváló teljesítményt nyújtanak, és nagy pontosságú-fogmozgást tesznek lehetővé, ezáltal korrigálja a fogakat.
A csontrendszer szempontjából.
A titán tulajdonságai ki tudják elégíteni a mozgásszervi rendszer komplex igényeit, lehetővé téve olyan implantátumok kifejlesztését, amelyek zökkenőmentesen illeszkednek a csontokhoz, ezáltal javítva a mobilitást és az életminőséget. A titán különféle ízületi implantátumokhoz használható, például váll-, könyök-, csukló-, csípő-, térd- és bokaízületekhez. Bár a titán kiváló biológiai kompatibilitást, szilárdságot és korrózióállóságot mutat, a kopás és a súrlódásos korrózió elleni teljesítménye korlátozott. A mozgás közbeni ízületek közötti közvetlen érintkezésnek és súrlódásnak köszönhetően a titán ezekben az implantátumokban való használatának egyedi jellemzője, hogy soha nem használták „ízületi komponensként”. A titán azonban választható az ortopédiai ízületi implantátumok „teherviselő alkatrészeinek”{4}}anyagaként. A teherhordó alkatrészek célja, hogy stabilitást és támogatást nyújtsanak, átvigyék a mechanikai terhelést az implantátumról a környező csontra, ezáltal csökkentve az implantátum terhelését. A titán rugalmassága, szilárdsága és könnyű súlya különösen előnyösek teherhordó alkatrészként való használathoz.
