A biokompatibilis titán és ötvözeteinek fejlesztése Kínában három szakaszra osztható: az első szakaszt a tiszta titán és a TC4 titánötvözet képviselte, a második szakaszt a TC20 titánötvözet, egy új típusú + ötvözet, a harmadik szakasz pedig a jobb biokompatibilitási modulusú titánötvözetek fejlesztésére és kutatására irányult. -típusú titánötvözetek volt a legkiterjedtebb.
Az ipari tiszta titánt először ezen a területen alkalmazták. Jelenleg a tiszta titán implantátumok használatának klinikai tapasztalata viszonylag kiforrott, de a tiszta titán nem tudja biztosítani az orvosi terhelést hordozó anyagokhoz szükséges átfogó mechanikai tulajdonságokat, például alacsony szilárdságát és gyenge kopásállóságát, amelyek korlátozzák az alkalmazását. A TC20 titánötvözet nagy kopásállósággal, nagy keménységgel, jó felületi tulajdonságokkal és kiváló mikroszerkezettel rendelkezik, jobb teljesítménnyel, mint a tiszta titán. Azonban a Ti-Al-Nb ötvözetekben található Al neurotoxikus elem miatt, bár rugalmassági modulusa akkoriban volt a legközelebb az emberi csonthoz, mégis 4-tízszerese volt az emberi csonténak. Ha az implantátum és a csont közötti rugalmassági modulus nem egyezik, a terhelést nem lehet jól átvinni az implantátumról a szomszédos csontszövetre, ami „stress shielding” jelenséget eredményez, ami az implantátum körüli csontreszorpcióhoz vezet, ami végül az implantátum kilazulását vagy törését okozza, és az implantátum tönkremeneteléhez vezet. Ezért a jobb biokompatibilitású és alacsonyabb rugalmassági modulusú új orvosi titánötvözetek kutatása és fejlesztése az implantátumanyagok klinikai igényeinek kielégítésére az orvosbiológiai fémanyagok egyik fő kutatási tárgyává vált. A nem mérgező elemekből álló -tipusú Ti-13Nb-13Zr ötvözet biokompatibilitását vizsgálták, és az eredmények azt mutatták, hogy a TC4 ötvözethez képest a Ti-13Nb-13Zr ötvözet biokompatibilitása javult, vagyis a nem toxikus elemekből álló ötvözet biokompatibilitása jobb volt. A jövőben a biokompatibilis, nem mérgező összetételű elemekkel és kiváló mechanikai tulajdonságokkal rendelkező titánötvözetek kifejlesztése várhatóan előmozdítja a környezetbarát szerkezetekhez készült titánötvözetek fejlesztését. Éppen ezek a kérdések határozzák meg az orvosbiológiai titánötvözetek további kutatásának irányát és irányát.
