A titánból és titánötvözetből készült huzalokat széles körben használják számos területen, például a repülőgépiparban, a petrolkémiában, az egészségügyben, az autóiparban, az építőiparban, valamint a sport- és szabadidős termékekben. Jelenleg a titán és titánötvözet huzalok több mint 80%-át hegesztőhuzalként használják; hálókba szőhetők tengervíz szűrésére, tisztított víz szűrésére, vegyszeres szűrésre stb.; kötőelemek,-teherhordó alkatrészek, rugók és egyebek gyártására használják; orvostechnikai eszközökben, például fogkoronarögzítésben és az emberi testbe beültetett koponyarögzítésben használtak; titán-nikkelötvözet huzalokból műholdantennákat, szemüvegkereteket stb. készítenek; a galvanizáló és vízkezelő iparban titán és titánötvözet huzalhúzási eljárásokat alkalmaznak.
A titánból és titánötvözetből készült huzalhúzás során tekercseket vagy huzaldarabokat húznak át a huzalhúzó szerszám lyukán húzóerő hatására, hogy titánból és titánötvözetből kis keresztmetszetű{0}}huzalokat állítsanak elő, ami egy fémműanyag-feldolgozási eljárás. Többféle rajzolási folyamat létezik:
(1) Rögzített szerszámhúzás: A rögzített szerszámhúzás a fémhuzalok egyik fő gyártási folyamata. A húzószerszámokhoz főként keményötvözeteket, természetes gyémántokat, szintetikus gyémántokat és polikristályos gyémántokat használnak. Az egy-kristályból készült természetes gyémánt matricákat gyakran használják finomhuzalok gyártásához.
(2) Görgős szerszámhúzás: Mivel a hengeres szerszámhúzást nem -hajtott, szabadon forgó görgőkből álló szerszámfuratban hajtják végre, az anyag és a szerszámfurat közötti csúszósúrlódás a rögzített szerszámhúzás során nagyon kis gördülési súrlódássá alakul, ami jelentősen csökkenti a húzási súrlódást. A hengeres szerszámhúzás hátránya, hogy méretpontossága nem olyan nagy, mint a fix szerszámhúzásé. Alkalmas durva huzalhúzásra, míg a rögzített szerszámhúzásra finom huzalhúzás befejezésére szolgál.
(3) Ultrahangos vibrációs rajz: Ezt a módszert az 1950-es években fejlesztették ki. A húzás során ultrahangos rezgéseket alkalmaznak a húzószerszámra, ami hatékonyan csökkentheti a húzóerőt és javíthatja a menetenkénti feldolgozási sebességet.
(4) Kisebb{1} rajz: Ez az eljárás indukciós tekercseket vagy lézereket használ a huzal helyi melegítésére és lágyítására, majd feszítéssel csökkenti a huzal átmérőjét. Előnye, hogy nincs szükség húzószerszámra vagy kenőanyagra, nagy az alakváltozási sebesség és magas a hatékonyság. Hátránya a késztermék méreteinek gyenge egyenletessége és az instabil minőség.
(5) Nyomás alatti szerszámhúzás: Ez a folyamat magában foglalja egy túlnyomásos fúvóka felszerelését a húzószerszám elé. A huzalhúzás során automatikus nyomás alatti kényszerkenést ér el. Előnyei közé tartozik a huzaltörés gyakoriságának 4/5-ével történő csökkentése, a szerszám élettartamának több mint 20-szoros növelése és a felület minőségének javítása.
(6) Bevonat-hüvelyköteg rajz: Ennél a módszernél először egy alacsony széntartalmú acélréteget vonnak be a titánhuzal felületére. A bevonattal ellátott titánhuzalokat ezután kötegeljük, és egy alacsony széntartalmú acélcsőbe helyezzük be. A köteghúzás közbenső izzítással történik. A végső méret elérése után az alacsony széntartalmú acél hüvelyt és a bevonatot kénsavas pácolás távolítja el. Előnye a nagy hatékonyság és az alacsony gyártási költség.
(7) Sleeve-Fragment Extrúzió: A japán Tohoku Egyetem által kifejlesztett eljárást főként TiNi alakú memóriaötvözet huzalok feldolgozására használják, javítják a termék minőségét és csökkentik a gyártási költségeket. A többrétegű kompozit lemezeket először plattírozott hengerléssel állítják elő különböző anyagú fémlemezek felhasználásával, a különböző fémrétegek vastagságának arányát az adott kémiai összetétel határozza meg. A hengerelt lapot töredékekre vágják, amelyeket egy tartályba töltenek tuskó formálására. A tuskót rudakká extrudálják, majd finom huzalokká dolgozzák tovább. Végül a hődiffúziós kezelés a kompozit huzalokat a kívánt intermetallikus összetett huzalokká alakítja.
(8) Négy-görgős huzalhengermű folyamatos huzalgyártáshoz: Ez a hengermű négy hengerből áll, amelyek kör alakú szerszámot alkotnak, és az egyik hajtóhenger forgatja a másik három hengert működés közben. Több ilyen keret folyamatos gördülő egységet képez a titánötvözet huzal előállításához, jelentősen javítva a huzal termelékenységét és hozamát.
